Összetört álmok tükrében
Pergette vissza életét
Nemesre-jóra-szépre született
De kihívta gonosz végzetét
Halandó teste megtöretett
És évei száma véges
Legvitézebb volt egykoron
De ellensége is népes
Imáim égnek, nem remélnek
Vegyen magához kegyes Halál!
Vérezve égnek, szállnak, égnek
Hajnal elátkoz, ha rám talál...
Szeretteire gondolt vissza
Ráncos arcán könnyár
Szélbe üvöltve "nagyok" nevét
Átok-imára görnyedt
A csaták legerősebbje…
A majdnem halhatatlan…
Ereje elszállt, lejárt élete
Magára maradtan
Imáim égnek, nem remélnek
Vegyen magához kegyes Halál!
Vérezve égnek, szállnak, égnek
Hajnal elátkoz, ha rám talál...
Minden, mi számított, elmúlt az életben
Tengernyi könny. Hidd el, semmi sem véletlen
Mentem, ha hívtak, harcoltam, nem kérdeztem
Maradt a vérző ima!
Sebeztek százszor, nem sírtam, ha véreztem
Felkeltem újra, ha új hajnalt éreztem
Por és hamu, mi tűz volt a véremben
Szóljon a vérző ima!
Atyái csarnokába térve
Fájó teher az élet
Elmúlt minden mi éltette
Csak eleven kínja éget
Vitézsége még megtöretett
Évei száma véges
Legvitézebb volt egykoron
Most csak halálimára képes
Imáim égnek, nem remélnek…
Vegyen magához kegyes Halál!
Vérezve égnek, szállnak, égnek
Hajnal elátkoz, ha rám talál
Imáim égnek, nem remélnek…
Vegyen magához kegyes Halál!
Vérezve égnek, szállnak, égnek
Hajnal elátkoz, ha rám talál