Összetört álmok tükrében Pergette vissza életét Nemesre-jóra-szépre született De kihívta gonosz végzetét Halandó teste megtöretett És évei száma véges Legvitézebb volt egykoron De ellensége is népes Imáim égnek, nem remélnek Vegyen magához kegyes Halál! Vérezve égnek, szállnak, égnek Hajnal elátkoz, ha rám talál... Szeretteire gondolt vissza Ráncos arcán könnyár Szélbe üvöltve "nagyok" nevét Átok-imára görnyedt A csaták legerősebbje… A majdnem halhatatlan… Ereje elszállt, lejárt élete Magára maradtan Imáim égnek, nem remélnek Vegyen magához kegyes Halál! Vérezve égnek, szállnak, égnek Hajnal elátkoz, ha rám talál... Minden, mi számított, elmúlt az életben Tengernyi könny. Hidd el, semmi sem véletlen Mentem, ha hívtak, harcoltam, nem kérdeztem Maradt a vérző ima! Sebeztek százszor, nem sírtam, ha véreztem Felkeltem újra, ha új hajnalt éreztem Por és hamu, mi tűz volt a véremben Szóljon a vérző ima! Atyái csarnokába térve Fájó teher az élet Elmúlt minden mi éltette Csak eleven kínja éget Vitézsége még megtöretett Évei száma véges Legvitézebb volt egykoron Most csak halálimára képes Imáim égnek, nem remélnek… Vegyen magához kegyes Halál! Vérezve égnek, szállnak, égnek Hajnal elátkoz, ha rám talál Imáim égnek, nem remélnek… Vegyen magához kegyes Halál! Vérezve égnek, szállnak, égnek Hajnal elátkoz, ha rám talál