Nem én valasztottam
Õ hivott engem
A hûség megtanitott ra
Hogy szabadda kell lennem
A szó kell csak, hogy megérintsen
Maris oltar lesz a testem
Nekem igy szép
Ez a hûség
Pedig széttép
Ami mélyen bennem ég
Kinlódni igy jó:
A hûség a legkegyetlenebb béklyó
Hat kisérts meg ujra
Gyönyörû alruhadba bujva
Hogy aztan jelmezed minden fodra
Legyen a hajnal sarkaba dobva
Meztelenséged szobra
Így lesz az emlékezetnek foglya
Nekem igy szép
Ez a hûség
Pedig széttép
Ami mélyen bennem ég
Kinlódni igy jó:
A hûség a legkegyetlenebb béklyó