Nem én valasztottam Õ hivott engem A hûség megtanitott ra Hogy szabadda kell lennem A szó kell csak, hogy megérintsen Maris oltar lesz a testem Nekem igy szép Ez a hûség Pedig széttép Ami mélyen bennem ég Kinlódni igy jó: A hûség a legkegyetlenebb béklyó Hat kisérts meg ujra Gyönyörû alruhadba bujva Hogy aztan jelmezed minden fodra Legyen a hajnal sarkaba dobva Meztelenséged szobra Így lesz az emlékezetnek foglya Nekem igy szép Ez a hûség Pedig széttép Ami mélyen bennem ég Kinlódni igy jó: A hûség a legkegyetlenebb béklyó