Hobo Blues Band - Óda L.A.-hez lyrics

Óda Los Angeles városához, a halott Brian Jonesra gondolva. Egy nagyváros lakója vagyok Épp most választottak ki a dán királyfi - Szegény Ofélia - és mindazon szellemek szerepére, Akiket ő sohasem láthatott, A pusztulás felé sodródva egy acélgyertyán. Jöjj vissza, bátor harcos! - egy másik csatornán Olvasztott vaj-medence Ott van Marrakesh - bomlik lefelé a vad vihar - Ahol a vadak kihulltak a sorból. Késő délután - a ritmus szörnyetegei. Semmit sem hagytál, hogy verseny keljen a csenddel. Remélem, mosolyogva mentél el, mint egy gyermek, Egy álom hűvös foszlánya felé. Az angyal-ember kígyókkal, ami a tenyerére és az ujjaira pályáztak: Végül kikövetelték maguknak ezt a jóságos lelket. Ofélia. Levelek bársonyban ázva. Klóros álom. Őrült, megfojtott tanú. A süllyedő fedélzet. Az alámerülés. A medence. Egy harcos voltál, sötét, dohos szagú múzsa. Elhalványodtál. Napsütés a tévézéshez délután. Békák szarvakkal. Egy sárga spotlámpa világvándora. Nézd, hová jutottál? A hús mennyországába kannibálokkal és zsidókkal. A kertész találta meg a tetemet. Terjengve, lebegve. Szerencsés hulla! Mi ez a sápadt, zöld anyag, amit csináltak belőled? Tűszúrások nyomai egy istennő testén.(isten műbörén) Vajon eljut-e a szag a menny felé? A zene termein keresztül. Nincs esély. Requiem egy nehéz fiúért. Az a mosoly, ahogy a dagadt szatír tekintete kibuggyan az iszapból.