f*gyos az éj, süvít a szél Fut a vízen egy fénylő hajó Örök a tél, hol partot ér Zúg egy távoli bús harangszó Két szótlan árny, hol partra száll Jött hogy folyta**a ősi harcát Mögöttük holt évmilliók Érzik küzdelmük régi titkát Az egyik bajt hoz és pusztít A másik új reményt ad, meggyógyít Míg ember él, mindig, s mindenütt így van ez így Refrén: Nyújtsd a kezed, félek Hogy két világ közt elveszítlek majd Úgy ölelj, hogy érezd Az álmod éppen új virágot hajt Nyújtsd a kezed, félek Hogy két világ közt elveszítlek én Légy velem és érezd Egy pillanat most több az életnél 2. Két utazó, rossz és a jó Jár a végtelen évek útján Rég tudják ők, egyik sem győz Ám e harc örök végzetük már Az egyik háborúkat szít A másik elfeledtet minden kínt Még ember él, mindig, s mindenütt Így lesz ez, így. Refrén (x2) Nyújtsd a kezed ah Nyújtsd a kezed Az álmod éppen új virágot hajt (x2)