Poros úton járok, messze még a cél Néha könnyezem, mikor szembe fúj a szél Zene szólt itt régen, most lőpor füstje száll És az én időm, tudom la**an már lejár Tele már a csizmám, a szívem is nehéz Sok az indulat, és a józan ész kevés Ahová csak nézek, elvadult a táj Mindent elborít, ez az átkozott viszály Hol van már a májusi karnevál Jol van már a hajdani utcabál Hol vannak az angyali arcú nők Valahogy újra meg újra jönnek a rossz idők Poros úton járok, kiégett réteken Hova tűnt a dal, hovca tűnt az értelem Aki bújt az elbújt, baljós a láthatár És a csillagunk, ahogy mondják rosszul áll Hol van már a májusi karnevál Hol van már a hajdani utcabál Hol vannak az angyali arcú nők Valahogy újra meg újra jönnek a rossz idők