Digi digi digi bumm!
Hej a végtagjaimban
a tompanyomás,
a kontrollomnak vége,
Az arcom beleszédül
a széjjelszakadt égbe.
Árnyékom megcsal,
fényem is hűtlen,
feloldódok majd
az embertelen űrben.
Uram, majd intsen ha vége,
valamit festek az égre.
Uram, majd intsen ha vége,
valamit festek a festek a
festek az égre.
Meg a társadalom szembeszele
pici szememből könnyet fakaszt,
kiújuló devianciával,
kezelik a tavaszt.
Minek jön amikor nem kéne,
hogyha másról álmodik a télvége,
Ahha, ahha, ahha, aaaáo
Meg a korcs közöny, meg az ösztönöm,
az óvónéni által a sarokba küldve,
már nem tudom, mi ez itt a hasam
alatt, a lábam közé gyűrve.
Uram, majd intsen ha vége,
valamit festek az égre.
Uram, majd intsen ha vége,
valamit festek a festek a
festek az égre.
Uram, majd intsen ha vége,
valamit festek az égre.
Uram, majd intsen ha vége,
valamit festek a festek a
festek az égre.