Kollár Lajosnak és mindenre elszánt bandájának
Indulsz a hegyekbe, békédet keresed,
Ott is vár Hollywood, a tévé kéken brekeg,
Coca Cola, Honda, Mao elnök kártyán,
Itt a világ béke, fenn a Himaláján.
Angolok, németek isznak a MacBluesban
Nem félnek a hegytől, biztosításuk van,
Mindenféle útra. Ez is csak egy túra,
Jövőre szafari, aztán fogyókúra.
Szponzor kell, aki fizeti,
Serpa kell, aki felviszi,
Kamera kell, ami felveszi,
Tévé kell, aki megveszi,
Néző kell, aki megeszi
Amit Veled beadnak neki.
Serpák mosolyognak adidas sapkában,
Boldogok, mert pénz van a sok turistában,
Jól megélnek ebből, mert a gazdag idegenek,
Nem hiszik, nem tudják, hogy a hegyek az istenek.
Szponzor kell, aki fizeti
Serpa kell, aki felviszi,
Kamera kell, ami felveszi,
Tévé kell, aki megveszi,
Néző kell, aki mgeszi
Amit Veled beadnak neki.
Pihensz a táborban, olvasol, főzöl, nevetsz,
Érezheted végre, hogy tartozol valakihez,
Mások, mint te, mégis van köztetek kötél,
A hegyek mámora, a gyönyörű szenvedély.
Mássz a sziklán, indulj! De tudd, hogy meg nem állhatsz,
Kaparhat a körmöd, folyhat könnnyed, nyálad,
Nem adhatod fel, ha kiszakad a vállad,
Ember tart meg téged, ember jön utánad.
Állsz a tetőn és érzed, milyen kis senki vagy,
Semmi a múlt, a név, a hatalom, a taps,
Otthon csak robot vagy, mondd mi közöd az egészhez?
A Minden alattad s ez semmi az Éghez.
Magad vagy a csúcson, egy serpa sem követ,
Az ő hazájuk Tibet, tisztelik az eget,
Állsz a világ felett, s amit érzel és látsz,
Örökre a tiéd, de nem adhatod tovább.