Felszállóban a hajnali dér Ne sírj, Lelkem, űz a vér! Szép Vitézem, lóra ne ülj! Ellenség most nem menekül! Elment a harcba a Kedvesem Nélküle mit sem ér életem Bátor, de ellen is számos Nyila- kardja mindnek halálos! Visszajövök majd szél szárnyán, ha Te vársz, ezer íj sem állíthat meg! Visszajövök, mert vár Ő rám, elbúcsúzni, ölelni a Kedvesemet! Szél, mondd el, mi zajlik amott? Él- e még szeretőm, vagy már rég halott? "Vér öntözte falutok földjét Sok szép vitéz lehelte ki lelkét."
Holló, jöjj Te láttad a végét! Az én daliám ontotta-e vérét? "Határitok zöld füve veresre van festve Daliád is ott veszett, nem menekült egy se!" Hű paripa! Visszajöttél? Mondd el most nekem Szép szemét, amíg lehunyta, szólt-e Kedvesem? "Hozzád küldött, szép leány, üzenetét hozom: A síron innen, azon is túl- szeretni fogom!" Visszajövök majd szél szárnyán, ha Te vársz, ezer íj sem állíthat meg! Visszajövök, mert vár Ő rám, elbúcsúzni, ölelni a Kedvesemet!