Ha el akarok bújni is rám talál,
Hogy ki az aki régen voltam én nem emlékszem,
nem emlékszem már.
Vajon te is szerettél, vagy csak bennem égett tűz,
Bárhogy is volt, ma már csak egy rossz emléknek tűnsz.
Amikor az élet nem túl szép,
Valamihez ragaszkodnom kell, hogy bírjam
Kell, hogy bírjam még.
Talán te is lehetnél, vagy csak képzelem, hogy jó,
Segíts rajtam kérlek, ha túl nehéz a szó…
Tul nehez a szo.
Nem tettem semmi rosszat, most is csak a vádak.
Megbánt minden szavad, de én mégis hazavárlak.
Ellöknél a szívedtől, hanyagolnál, mégsem tudsz,
Az indulatok hajtanak, de valami mégis visszahúz.
A szív dobogja ölelj, az ész mondja, hogy feledj,
Csak addig maradj itt mellettem, amíg a nap lemegy,
Könnyebb lenne ha éreznéd ami idebentről szól,
Kimondom majd neked, csak még túl nehéz a szó.
Amikor az élet nem túl szép,
Valamihez ragaszkodnom kell, hogy bírjam
Kell, hogy bírjam még.
Talán te is lehetnél, vagy csak képzelem, hogy jó,
Segíts rajtam kérlek, ha túl nehéz a szó…
Túl nehéz a szó.
Annyi mindent kérdeznék tőled gondolatban,
Annyi mindent mondanék, de végleg veszni hagytam,
Nem hiszem, hogy valaha újra közös útra lépünk,
Amíg búcsúzunk és megölellek, mindent újra élünk,
Holnaptól nem leszek más, csak féltve őrzött titok,
Ha azt kérem, hogy magyarázd meg, válaszolni ki fog?
Ha majd nem lesz többé visszaút, ha végleg elengedlek,
Újra mindent megtennék érted, de mégsem szerethetlekkk