Bûnösök tartsunk össze!
Ha a világ így összezárt
Ahogy vibráló neonfényben
Keressük létünk okát
Az Élet úgysem ízlik
A Halál túl komplikált
Ez a másvilág-kavalkád
Többet vesz, mint amennyit ád
És a kavargó tömegben
Hol oldódik az én
Ezernyi hang közt
A másság mit sem ér
Ha el is mondtál mindent
Mi óv és ami árt
Nem tör át, s ki rá vár
Cinkos némaságot talál
Ez a hely sem tart örökké
S ahogy változik az ár
Új jön, hogy eltörölje
Minden rossz, mit más csinált
De az én - az mindig én lesz
S míg a szín, s a díszlet vált
Ember csak ember marad
S kutatja a láthatárt
A kavargó tömegben
Már rég nem látom át
Milyen érzés jelet kapni
Mi igaz, s mi célt szolgál
És átölel az örvény
Ez a kényszer-némaság
Mikor nem lehet átadni
Csak venni, csak venni
De talán jobb így némán
Mint járni demagógok útján
Ahol minden egyértelmû
Hol, mit más mond - hazugság
Hol a fekete-fehér híján
Csak szürkeség, szürkeség vár
Hát hadd maradjak némán
És a látásért sem kár
Vegyenek el mindent
Töröljenek, töröljenek már!